A magyar futball igaz története

Dibusz Dénes, Kunsági Roland és Jova Levente 12-szer próbálták meg ellőni a kapufát, de csak egyszer sikerült. Ebből a háromból kettő pontos kirúgásaival fogja szórakoztatni a Fradi-tábort tavasszal.

Bemutatkozik az ügyvezető, akinek olyan jobb lába van, mint Tóth Balázsnak, és olyan a tárgyalóasztalnál, mint Luciano Moggi. A férfi, akinek előre köszönnek a portugál játékosok, a pályamunkások pedig először az ő parkolóhelyéről takarítják le a havat. (Balogh úr, a Puskás Akadémia II '92 után született játékosokat keres a megye kettőbe, és tudjuk, hogy már elmúlt 38 éves, de nem gondolkodott még el azon, hogy vissza kéne térnie egy hamis igazolással?)

Edzőmeccsek, edzőmeccsek mindenütt! A Videoton egy bolgár csapattal ikszelt valami meleg helyen, pedig Sándor György azonnal a saját kapujára emelte a kicsit szalajt kapus kigurítását. Pintér Attila már címezi is a behívót.

Végre újra pályán vannak a fiúk, a Honvédka például gurított is egy ötöst a Siófoknak edzőmeccsen, de ezt a lövést Demjén az anyagias ifista Gábor eresztette meg a DVTK-Balmazújvároson. Demjén természetesen már a Balmazújvárosban játszik.

Németh Krisztián a bajnokságban mindenkit oktat Hollandiában, 19 meccsen 8 gól és 6 gólpassz, meg is jelent karakterében a kalandozó magyarok mentalitása méghozzá egy vérbeli kupameccsen. Volt egy kis ütközés a tizenhatoson belül, amit a zselékirály, vak bíró nem látott, a kisjézus pedig elégtételt követelt egy piros lapért. (Mert tudja, hogy Pinyő válogatott összetartást szervez valami meleg helyre.)