A magyar futball igaz története

Emiliano Bonazzoli négy meccsen négy gólpassz, szóval valakinek kuss. (Ha Bonazzoli rálép a lanzafamei útra, akkor bizony én is rálépek a kispestire, vadvirág presszó, meg minden.)

Valljuk be, Davide Lanzafame, és az ő különleges személyisége, nélkül mindannyian csak félkarú óriások vagyunk, de szerencsére itt van nekünk Hemi bácsi, aki látja, hogy sztárcsatárra van szüksége Kispestnek. Állítólag Valerij Bozsinov, a valaha Hriszto Sztojcskovnak indult Valerij Bozsinov, a Honvéddal tárgyal, miután nincs csapata. 

Bozsinov utoljára a Sporting Lisszabonban tűnt focistának, de ott egy tizenegyesnél először részt vett egy Lanzafame-Martinez-performanszban, aztán miután nem sikerült kiállítatnia magát, mint az isteni Davidének, kihagyta a büntetőt, hogy utána karrierje európai értelemben véget érjen.  

Két verességgel és egy habkönnyű kieséssel folytatta a szezont a Kispest a Celik Niksic kiverése után. Elfogytak a védők, elfogytak a csatárok, elfogyott minden, eközben Davide Lanzafame a bohócliga történetének egyik olyan légiósa, akinek a nevét tiszta szívvel lehetett részegen obégatni, éppen másfél éves eltiltását tölti Olaszországban pár ezer euró miatt.

CSAK A KISPEST! MINDENKI ÚJPESTRE! TÁMADÁS!

(Mindent köszönünk, Davide! Bronzérem, Vadvirág presszó, visszavárunk!)

MINDENT KÖSZÖNÜNK DAVIDE! Bronzérem, csajok, vadvirág presszó!