A magyar futball igaz története

Egy előző életben még néztem ezt a dögunalmas európai focit, ami akkor számított igazán, amikor gyerekként még nem lehetett látni a tévében, és Paul Gascoigne után a kedvenc játékosom Marco van Basten volt. Összesen kábé öt meccsét láthattam élőben életemben, de nem ez a lényeg, hanem hogy most ő az edzője Kenny Otigbának, a leendő magyar válogatott középhátvédjének, aki a hétvégén újabb gólt szerzett a holland bajnokságban (már több gólnál jár idén, mint Dzsudzsák a klubcsapatában). Eddig kábé öt meccsét láthattam Otigbának is, és még senki sem mondta rá, hogy de jó középhátvéd ez a gyerek, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a hétköznapokban valakinek Artner Tamás, vagy Marco van Basten mondja meg, mit kell a középcsatár fülébe súgni. No brainer.

Nehezen lehetne azt mondani, hogy a magyar válogatottban Vanczák Vilin kívül van olyan játékos, akitől nem rettegnék középhátvédben. Mészáros Norberten elment a román meccs itthon, Guzmics művész úron idegenben, Lipták doktor úr mellett meg lassan már a sámáni nagyfaterom is megcsinálja a cselt. Viszont Hollandiában végre bekerült a csapatába Otigba Kenneth, a 21. század Sowunmi Thomasa, és még gólt is fejelt a legutóbb. Nem túlzás kijelenteni, hogy minden megoldás érdekel a 2016-os selejtezők előtt.