A magyar futball igaz története

Az éjjel azt álmodtam, hogy a tévét néztem, és valamelyik arab válogatott meccselt az olaszokkal a vébén. Nem tudom, hogy ez kijöhet-e valahogy, de mindegy is, a lényeg, hogy az egyik krampusz egy csel után 25-ről kilőtte a ficakot. Gólöröm, egymás nyakában az arabok, aztán a kamera mutatja, hogy a gólt nem más, mint a honosított Pölöskey Péter szerezte. Valaki takarjon be.

Két héttel azután, hogy kiderült, ki a magyar Beckham (természetesen Pölöskey Péter), előbújt a szekrényből a magyar Panenka is. Simon Attila most az egyik legélesebb csatár a bajnokságban, és amikor tegnap a meccs után azt mondta, hogy tudta, csak alá kell böknie a labdának, mert a kapus úgyis elmozdul egy éles helyzetben (már ez is mit jelent, komolyan), akkor azt hittem, hogy ennél sokkal menőbben fog kinézni ez a tizenegyes. Vagy legalább nem a gólvonalon fog lepattani.

Meglepő módon nem Vadócz Krisztián, vagy Tőzsér Dániel a magyar Beckham, hanem mindenki első számú Pölöskey Pétere. Történt ugyanis, hogy miután a Pécs a múlt héten csodálatos feltámadást produkált a Kecskemét ellen, most habkönnyen kikapott a Pápától otthon. Pölöskey az első félidőben kiharcolt egy tizenegyest, amit Mohl Dávid épphogy, de belőtt. Pölő aztán a másodikban is kiharcolt egy tizenegyest, és érezte, hogy formában van, ezért odaállt a labda mögé a magyar Beckham.

Kis falt, nem falt - mondta Pölöskey Péter, majd folytatta az akciót, sőt, megnyerte a meccset a Pécsnek a hétvégén az MTK ellen. És ez annyira izgalmas meccs volt. Az MTK-ban játszott a tesó Pölöskei Zsolti, a Pölöskeik jobbika, és ott másodedző az apu, a Pölöskei Gábor.

Pölöskey, egyébként hiába terjed róla, hogy kritikán aluli futballista, 51 bohócliga meccsén eddig 12 gólt rúgott, ami annyira nem katasztrofális. Csak amikor cselez, az első mozdulatával már el is veszíti a labdát, aztán a második mozdulattal indítja a becsúszást.