A magyar futball igaz története

Nyert is a Debrecen 1-0-ra. Irány a másodosztály, kandúrkák.

Elek Ákos, és Pátkai Máté igen, Vadócz Krisztián nem kell a magyar válogatottba. Vadócz védekező középpályásnak tud támadni, támadó középpáláysnak tud védekezni, és mivel ilyen játékosból rengeteg van Magyarországon, ezért ő nem kell a válogatottba.

Majd, ha az Elek ilyen gólt rúg egy olyan meccsen, ahol tízezernél többen vannak, akkor visszavonok mindent. Ha a Pátkai, akkor is. Vagy ha a tartaléknak nevezett Simon Ádám.

Újra meghívták a válogatottba Stieber Zoltánt, aki ezt egy góllal és három gólpasszal ünnepelte meg este a német másodosztályban. Amikor legutóbb válogatott volt, olyan bátor volt, mint klausztrofóbiás a liftben, annál csak jobb jöhet.

Nikházi Márk a múlt héten még olyan szépen vetette a cigánykereket az év kamu gólja után, most meg rúg egy penge gólt, és hagyja, hogy utolérje a Futács Márkó. Akarom vissza a régi Nikházit, aki nem félt megmutatni, ki ő valójában!

A Kispest hagyományosan képtelen akkor kezdeni a szezont, amikor az valójában kezdődik, ezért útközben mindig igazol játékosokat, most egy bizonyos Thomas Jobot, aki szintén bundaügyben volt érintett Olaszországban, valamint Ayub Daudot, aki a Juventusban játszott az  olasz első osztályban is. Ketten együtt kiadhatnának egy Davide Lanzafamét, de Lanzafaméból csak egy van.

Daud a hétvégén két gólt is lőtt tizenegyesből, és ha az egész meccs nem lett volna egy nézhetetlen iszonyat, akkor még meg is lehetne dícsérni, de inkább nézzük meg helyette, hogy mire kapott két büntetőt a Honvéd. A labdarúgói ügyetlenség és a bírói vakság egy asztalhoz ültek a Hootersben.