A magyar futball igaz története

Most, hogy Szabics Imre a visszavonuláson gondolkodik egyre égetőbb a kérdés, hogy ki lesz az a csatárunk a kétékes felállásban, aki a tankok mögött majd ügyeskedik, és nem Kovács Istvánnak hívják. A válasz pedig már nagyjából 2007 óta megvan, de eddig nem állt nála össze a kép teljesen. Németh a kisjézus Krisztián az a futballista, aki kivezethet minket az európai középcsapatok fojtogató posványából, hogy elvigyen minket egy szerencsésebb napot kifogó Lengyelország szintjére.

Idén eddig hét meccsen öt kanadai pont a holland bajnokságban, ez a valamikori Dzsudzsák Balázs szintje, csak egy sokkal gyengébb csapatban. Szégyen lett volna, ha nem ő kezd az észtek ellen, hanem a visszavonulását fontolgató Szabics.

Senkit se tévesszen meg, hogy három gól is volt a Győr-Debrecen meccsen, ebből az egyik pedig Völgyi Dániel szokásos ágyúzásainak egyike. A forduló másik nagy rangadója maga volt az életfogytiglan tartó sírás, és az ostorral a testre mért büntetés. Keresni kellett a közepes teljesítményeket is, de Völgyi azért adott még két gólpasszt is. Bezzeg a Fradi-Újpest a régi időket idézte.

Csodálatos, ritkán látható, fantasztikus és nehezen felejthető meccset játszott egymással a Puskásban a Fradi meg az Újpest. A meccset 22 ezren látták a helyszínen, és már a negyedik percben elveszthették az eszüket az újpestiek, amikor gepárd2, Bavon Tshibuabua teljesen stílusidegen módon, szép gólt lőtt kapásból. A Fradi megzavarodott, az Újpest rohamozott, és amikor Diallo egyenlített, nyugodtan lehetett volna már 0-2 az Újpestnek.

Az első félidőben fokozatosan érkezett meg a Fradi meccsbe, a fordulás előtt nem sokkal pedig a vezetést is megszerezhette volna. Józsi György kapásból lőtt, a kipattanót Diallo bikázta bele az ihletett állapotban röpködő öregfiúba, Balajcza Szabiba, de nem volt vége, újabb kipattanó, amit a gólvonalról vágnak ki, de 10 másodperc múlva már újra Diallo fejel kapufát, a kipattanó pedig a földön agonizáló Vasziljevics kezén változtat irányt, így nem tud kapura lőni Böde. FUTBALL!

A második félidő rögtön egy Juanan öngóllal indult, nem volt olyan Fradi gól egyébként, aminél nem lett volna a közelben Juanan, mint tucatlégiós. Már ekkor zöld füstbe borult a lelátó, Böde gólja után pedig már lemondtak a szurkolók a magukra erőltetett nyugati sztenderdekről, és jöhettek a rohamrendőrök megfékezni a pofozkodás felé tartó ünneplést. Ha ezt a meccset negyven éve játszották volna, és nem 3-1, hanem 5-4 lett volna a vége, akkor ma erre a Fradi-Újpestre is könnyes szemmel lehetne bezzegezni, hogy a régi szép idők. Még ilyet, még sok ilyet, fiúk!

2-1-re verte a Haladás hazai pályán az ország halálcsillagát, de ehhez nagyban kellett a bíró teljesítménye. Az első Haladás gól nyilvánvaló les volt. Komolyan mondom írni kéne, amikor egy edző azt mondja, hogy ő nem szokott foglalkozni a bírókkal, de most kivételesen lenne a témában mondanivalója, rengeteget röhögnék. 

Aztán persze egy tizenegyest sem adtak meg a Felcsútnak, amikor Zsolnai elöl kézzel tisztáztak, de vegyük észre, hogy Zsolnai ügyetlenül már akkor kezelt, amikor az ellenfél még nem, de a jól helyezkedő bíró nem ítélt semmit. Aztán Radót szabályosan szerelték a tizenhatoson belül, amiért tizenegyest kapott, aztán szabálytalanul, amiért nem, meg is érett egy jó hármas osztályzat Andó-Szabónak a tizes skálán.

A válogatott Guzmics Richárd pedig a végén újra megmutatta, hogy nem középhátvéd, hibája miatt kiállították csapattársát Fehér Zoltánt. Könyörgöm, ne hívjuk meg többet. A Haladás azt csinál, amit akar, az nem érdekel.

Meglepő módon nem Vadócz Krisztián, vagy Tőzsér Dániel a magyar Beckham, hanem mindenki első számú Pölöskey Pétere. Történt ugyanis, hogy miután a Pécs a múlt héten csodálatos feltámadást produkált a Kecskemét ellen, most habkönnyen kikapott a Pápától otthon. Pölöskey az első félidőben kiharcolt egy tizenegyest, amit Mohl Dávid épphogy, de belőtt. Pölő aztán a másodikban is kiharcolt egy tizenegyest, és érezte, hogy formában van, ezért odaállt a labda mögé a magyar Beckham.