Knézy Jenő volt a legjobb magyar
mészöly sámán | 2013.09.07. 08:15
Szánalmas, béna, nemzetvesztő, a lelkekbe tipró, ügyetlen, borzasztó, a profi létet megkérdőjelező gólokat kapott a magyar válogatott Romániában, egy olyan román csapattól, amelyet tavasszal kellett volna megverni itthon, hogy ne megint idegenben kelljen 50 ezer román előtt ésatöbbi, de olyankor nagyon nehéz, amikor két olyan középhátvéddel játszol, amelyikből az egyikről egy éve még azt hittem, hogy egy dél-szláv a Haladásból. Guzmics Richárd az első percben megadta az alaphangot egy klasszikus nemzetvesztő öngólpasszal.
És, mint a magyar futball klasszikus bukásainál általában, most is érkezett a menetrendszerű összeesés a hiba után. Minden párharc a románoké lett, a tökös gyerekekből összetört tinifúk lettek nálunk, és a huszadik percben már egyértelmű volt, hogy csak az a kérdés, milyen jól fog védeni Bogdán Ádám (szerencsére elég jól). De a bombagólt senki sem védi.
A második félidőt a szerencsésebbek már nem látták. Nevetséges volt a védekezés, a románok rendszeresen egy az egyben vihették Bogdánra a labdát, aki a legjobb magyar volt Knézy Jenő mellett. Knézy, apja legszebb hagyományait idézve, az általános apátiáját, és kirívó baromságait levetkőzve, kivételesen figyelte a meccset, és végig teljes szívvel ekézte a fiúkat.
Még persze lehet számolgatni, de az úri kaszinókban, és a lovin is már letettek a magyar csapat továbbjutásáról, mert értelmes ember ezután a meccs után nem fog azzal előjönni társaságban, hogy akkor, ha nyerünk Hollandiában...